2011. március 31., csütörtök

Borosüveg

Névnapra készült borosüveg - lényegében ez az első borosüvegre történő gravírozásom.
Itt is megjátszottam az indigó+hintőpor trükköt, bár fokozottabb figyelmet igényelt, mint a gránitlapnál - lévén ez kisebb felület és még domború is.


A rózsa különlegessége a negatív gravírozás, valamint, hogy a rózsát kisebb fejjel gravíroztam, mint a hátteret (ami a képen feketének látszódik, az maga az üveg felszíne - csak az nem lett gravírozva). Így lett két színű (vagyis három :D), ami szerintem nagyon feldobja ezt az egyszerű mintát.

2011. március 29., kedd

Örök emlék

A soron következő munka igen nagyszabású volt, bíbelődtem vele sok-sok órán át.

Üveglapra elkészítettem már ezt a portrét egyszer, de kérték, hogy próbálkozzak meg magára a gránitlapra a gravírozásával - ha anyagában lenne a síremléknek a portré szebben mutatna, mint egy megtoldott üvegképpel.
Nagy volt a kockázat, mert hát nem 20 Ft egy ilyen nagyságú gránitlap.
Időbe telt még az is, hogy rászánjam magam - meg kellett magamat győznöm, hogy igen is meg tudok birkózni a feladattal.
A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy hogy vigyem fel a gránitra az arckép körvonalát. Fehér indigót kerestem sokáig Égen és Földön egyaránt, de többnyire engem néztek Mars-lakónak. :) Így kicsi eszemmel kigondolván megoldottam egyszerű indigóval és hintőporral azt, hogy a fekete grániton lássam a vonalakat.


Innentől kezdve könnyebb volt a dolgom.
A gránittal sokkal jobb volt dolgozni, mint az üveggel. A pontszerű kitöltést élveztem, hiába, hogy lassan haladt a méret miatt. Ugyanis maga az arckép 13x18 cm-es.
Eljött a pillanat, amikor a portré elkészült.


Így viszont üresnek hatott az emléktáblán. Kellett köréje a virág díszítés, hát azt is felvittem az arckép köré, de hogy ne legyen egyszerű a dolog a negatívját gravíroztam.


Nehezebb volt ezt a szakaszt gravírozni, mint magát az arcképet. Talán az is közrejátszott, hogy nem akartam fejet cserélni a gépben, nehogy elüssön a két fej által hagyott vájat egymástól (láttam és tapasztaltam is ilyet).
Idő és kitartás kellett, és elkészült teljesen a gránitba gravírozott portré.

2011. március 28., hétfő

Ráérek

Nem nagyon van már mit csinálnom, lévén a család már pihen. Így pihenek én is, s hogy ne legyen üresjáratom feltöltöm az első művet, amellyel eddig bíbelődtem a távollétem alatt.


Ez egy pohárkészlet volt, s szilveszter előtt gravíroztam.


Nem volt vele túl sok gond, hisz egyszerű a minta. Az egyiken jóval szélesebbre sikeredett a pohár, mint a többin, de hát már letörölni nem tudtam. Viszont az ajándékozottak nagyon örültek neki - és nem is tűnt fel az, ami számomra orbitálisan kiabált arról az egy bizonyos pohárról. :P :)

Tavaszi ébredés

Sok-sok idő eltelt utolsó bejegyzésem óta. Sok-sok minden történt azóta velem. Nem részletezném, hisz mindenki tisztában van az élet nem épp naposabb oldalával ezekben az időkben minden téren.
Történtek jó, de inkább rossz dolgok. Túléltük. Felálltunk, lesöpörtük magunkat és itt vagyunk. Küzdünk tovább mindenkiért és mindenért akit/amit szeretünk.

A tavasz jöttével újra aktívkodom én is.
Szívfájdalmam azonban, hogy festeni nem tudok. A téli leállás a festékes üvegeimnek hősi halált hozott - a túlnyomórésze besűrűsödött, tönkre ment. Újakat venni pedig egyenlőre nem tudok.

Viszont a gravírozásról nem kellett lemondanom - és nem is kell egyenlőre.
Apróbb dolgokat eddig is csináltam, s ezután is lesz lehetőségem kiélni magam ezen a téren.

Reményeim szerint rendszeresen fogok aktívkodni a jövőben itt is és a műhelyemben is.
Hozom majd a beszámolókat. ;) :)

A honlapomat már frissítettem. Ennyi idő kihagyás után volt mit szerkeszteni rajta. Azon azonban elcsodálkoztam, hogy a HTML ismereteim nem koptak meg annyira.
Itt a blogot is át fogom szabni egy kicsit. Az biztos, hogy a Kreatív Blogger díjat ki fogom venni belőle, ugyanis nem érdemlem meg. ^^

A legközelebbi bejegyzésig: Puszi Mindenkinek!!!