Szöveg nélkül...

9 év ... :D

Ma sok mindenről írhatnék, de kezdem a reggeli ébredésemmel, melyet kívánok mindenkinek!

Szép álomból költött a párom és meglepetésemre egy nagy csokor kerti virággal, apró csókkal. Pislognom kellett párat, hogy álom, vagy valóság, s ahogy az álomvilágból egyre jobban kiléptem a valóságot láttam, éreztem. Kellemes és szép emlékek rohantak meg, hisz persze! Ma van a házasságunk 9-dik évfordulója.
Megéltünk már jót és rosszat. Szárnyaltunk a mennyországban, s zuhantunk a pokolban. Mégis. Mégis itt tartunk, hogy ezen az évfordulón így ünnepelhetünk. Békében, szeretetben egymás mellett. Csak remélni tudom, hogy akármit is hoz a jövő számunkra megmaradunk így együtt jóban-rosszban, szegénységben (merthogy úgy néz ki gazdagok egyenlőre nem leszünk :D).
Persze ne gondolja senki, hogy mi nem veszekedünk, vitázunk néha 8-)
Előfordul, hisz a mosogatás is tányércsörgéssel jár...
Csak tudni kell utána megbeszélni a problémát higgadtan és őszintén. Meg persze néha tudni kell engedni is ... ^^

Szóval a reggel szép volt. Még a gyerekek is seperc alatt elkészültek, hogy mennek az oviba. :)
A nap egyéb részeivel nem untatok senkit, minek. A szokásos háziasszonyi feladataimat láttam el egy kis kertészkedéssel, mert már hála az időjárásnak rá lehet menni a kertre. Gyomlálni és kapálni kell keményen, mert a természet saját gyereke (a gyom ;)) sokkal jobban nő, mint az ültetett kultúrnövény. :P

Délben mikor kisütött nagyon a napocska pihentem keveset.
Ez lett az eredménye:


Ez a fénykép nem adja vissza a valós színét a halacska testének, ugyanis a pikkelyekbe egy kis ezüstöt is kevertem, hogy csillogjon-villogjon. :) Természetes fénynél fényképeztem pedig, de borult volt az ég és csepegett is az eső. Miért ne, meg ne várja, míg a kertet rendbe teszem 8-) :P

Ihlet

Jött tegnap éjszaka. Megütközött a szemem egy koi halon és úgy éreztem le kell mentenem a mintát és meg kell festenem.
Ki is nyomtattam még frissiben (még jó, mert reggel már hivatalos levelet nem tudtam nyomtatni - a fekete festékpatronom felmondott :D). Nemrég pedig ki is kontúroztam kis agybajjal. Ugyanis a kontúrom is úgy indított, hogy ki kellett pucolnom belőle a beszáradt részt. Lehet többet kellene használnom? :P DD

Ez a mintám:











Ez pedig már a megkontúrozott üvegecském:

Újdonság

Szert tettem egy chat lehetőségre, mellyel azonnal tud bárki üzenetet küldeni publikusan számomra. Ez a Chatbox nagyon jó, bár az ingyenes változatával csak 100 üzenetet lehet megtartani - ha több jönne össze, akkor a régebbiek automatikusan törlődésre kerülnek. Minden esetre nem kívánok ebbe most pénzt fektetni, így úgy gondoltam, hogyha valami oknál fogva elérem ezt a bűvös számot, akkor archiválom az addig írtakat, hogy mégis megmaradjanak.

A weblapomba is beépítettem, hogy ott is lehessen üzenni számomra - így az oda írt üzenetek itt is megjelennek a chatboxban, ugyanis ugyan az, csak hála a beállítási lehetőségeknek különböző méretekre szabható (teljesen saját elképzelés alapján színre, írásra, méretre, betűnagyságra, stb.). Persze ez fordítva is igaz. Amit ide írnak a kedves látogatók, hogy hozzászólnak egy-egy blogbejegyzésemhez, az a weblap chatelőjében is ugyan úgy olvasható lesz majd.

Hát mindenki használja egészséggel ezt a remek kis mütyürkét!

Az első lépés...

Hát igen. Ismeretségi nyomásra és többek buzdítása, támogatása miatt a Network.hu-n lévő Üvegfestők klubjának kezdeményezésébe én is beszálltam, miszerint hozzunk össze egy közös kiállítást.
Nagyon rajta vagyunk a témán, hisz Anita már meg is csinálta a promós anyagot! :)
Tessék megnézni!:



Annyira szuper így együtt ez a sok alkotás!
Bízok abban, hogy lesz lehetőségünk összehozni ezt a kiállítást - már csak a többiekkel való találkozás miatt is!

Én Istenem, Jó Istenem!... ^^ :)

Esik és esik...

Valahogy mostanában nincs kedvem alkotni. Esik és esik. Igaz nem egyfolytában, de hogy már azt sem tudom mennyi napja nem láttam napot elszomorít. Sőt. Azt is megkockáztatom, hogy pont ez miatt nincs kedvem leülni az asztalkám mellé és fogpiszkát ragadni. Hiába, ami nem megy, azt nem kell erőltetni. :P Igaz nem is bírnám. Így sem érhetek még mondjuk Geri nyomába, de ha erőltetném még borzasztóbb eredmény születne, mint mondjuk a legelső képem :D
Pedig alkotni kellene. Ott pihennek a polcon Manna medál-alapjai - még csak fel sem ragasztottam rájuk a medáltartót. Ehhez sincs kedvem.
Papíron pedig tervben van egy üvegből készült szélcsengő. Tetszik. Remélem a megvalósítás után is fog legalább ennyire tetszeni. :)

De az is lehet, hogy más miatt nem akaródzik festeni semmit sem.
Pénteken éjjel ért utol a telefon, hogy párom unokatestvére elhunyt. Felfoghatatlan, megdöbbentő, megrendítő. 37 éves volt csupán. Az eszem tudja, érti amit mondanak róla, de valahogy belül olyan... olyan nem is tudom milyen - az agyam tudja, hogy eltávozott, de mégsem hiszem el. Furcsa. Furcsa, hogy nincs többé.
Az idő mindenesetre megnyugtatja majd lelkünket - remélhetőleg.

Régi, de mégis új honlap

Időhiányban küszködtem eddig, ezért már két hónapja, hogy nem tudtam frissíteni a honlapomat. Tegnap éjszaka viszont neki gyürkőztem magam és végre kész lettem. Csodálkozó szemeket ne tessék mereszteni :) Saját kezűleg szerkesztgetem a saját kódolású honlapomat - nem sablon, nem tucatáru, nem kopírozás. Rég volt már, hogy érdekelt a HTML programozás és kicsit ráfeküdtem a témára, hát ez lett az eredménye. Persze tudom, hogy egy profi programozó lehet kiröhögne (vagy szánna 8-)), hogy mennyi hiba van benne - de saját, működik, használható. :)
Átvariáltam a Menüt, felkerült egy új menüpont vásárlási tájékoztatóval, valamint végre megvariáltam a Megvásárolható alkotásaim oldalt és fel is töltöttem az idei összes munkámmal.
Persze ezen kívül gazdagodott a társoldalam még egy linkkel, mégpedig a Csinálj Ékszert! webáruház linkjével! :)

Kezdődik...

Üdvözöllek!

Úgy vélem illik ilyen köszöntőt írni először.
Hát igen, mondhatni engem is megfertőzött világunk új őrülete: írjunk blogot. Pedig soha nem volt naplóm, sem eldugott cetlijeim, amire a gondolataimat feljegyeztem volna.
Most mégis elkezdem, s bár terveim szerint nem napi rendszerességgel fogok írni, de azért lejegyzetelem tevékenységem főbb momentumait, a velem történt események fontosabbjait. Hogy miért? Talán, hogy kerekebb képet kaphass rólam. Talán azért, hogyha már megöregszem és az emlékezetem cserbenhagy, legyen mit visszaolvasni, hogy hogy is volt régen... :)

Nincs más hátra, mint: KALANDRA FEL!