2011. április 30., szombat

Az Első

Rég foglalkoztatott, hogy milyen lehet fémre gravírozni. Az itthoni dolgokat nem akartam kísérleti darabnak titulálni, venni meg csupán ehhez nem akartam alapanyagot.
A napokban viszont kellett egy dobozkát csinálnom szülinapra.
Nehéz a fémmel dolgozni. Már a minta kopírozása a felületre sem egyszerű, hát még maga a gravírozó szár egyenletes vezetése az anyagban. Azonban kijelenthetem, hogy megbirkóztam a feladattal.
Lehet, hogy aki régebb óta foglalkozik a gravírozással és már túl van több tucat fém tárgy gravírozásán, az lát benne sok hibát - de az én szememben szép lett. ^^

Íme Ő, az Első :)


Tudom-tudom. Alig látszik valami főleg a feliratos részből.
Sajnos a fényképezése okozott némi fejtörést - és hát láthatólag nem is bírtam megoldani a tükröződési problémát. Idővel, a sokadik darabra már biztos, hogy ezt is megfogom tanulni. ;)

2011. április 26., kedd

Új vizeken

Hajózok az élet tengerén. A sok-sok vihar átvészelése arra volt jó, hogy megerősödjek. Öröklött makacsságom meg arra jó, hogy csak azért is felálljak egy-egy sáros pocsolyában való eltanyáláskor.
Nehéz idő után - mi tele volt küzdelemmel, letargiával, szomorúsággal - a napokban képletesen is kisütött a fejem felett a nap: újra dolgozom! :)
Nézzen bárki hülyének, de én ennek örülök nagyon.
Ez persze azzal jár, hogy az eddigi jól működő napirendemet teljesen át kell szabni, újat kell alkotni, amibe sajnos a gravírozás kevésbé fér bele. De nem adom fel! :)
Lesznek - sőt van - alkotások, csupán nem oly erővel mint eddig. (Ez a mondat érdekesen hat a több hetes kihagyás után :P)

Egy újabb borosüveg van a tarsolyomban. Volán társasági dolgozók kérték munkatársnőjüknek ajándékba születésnapjára.
Ilyen lett:

2011. április 4., hétfő

Ízlések

A következő művem, mely az utolsó előtti darab a kényszerpihenőm alatt egy számomra fura kérés volt.
Születésnapra kértek egy halálfej gravírozást, és persze a "Boldog Születésnapot!" felirattal alája.
Nekem nem passzol a kép az eseményhez, de hát én csak egy vagyok a sok-sok embertársam közül. Valahol így a jó, hogy ennyire különbözőek vagyunk. Ha egyformák lennénk, akkor unalmas lenne az élet.


Nem mondom, hogy nem volt kedvem csinálni... Csupán akármennyiszer hozzáfogtam és alakítgattam mindig elméláztam azon, hogy hogy fog örülni a megajándékozott, ha kibontja... Aztán elhessegettem magamtól ezeket a gondolatokat, hisz köztudott, hogy én egy rózsaszín felhőbe vagyok bugyolálva és még a pincémben is rózsaszín felhők úszkálnak... :D Aki szereti, akinek tetszenek az ilyen jellegű képek, az biztos örülni fog ennek az igencsak egyedi ajándéknak. :)
Hát ilyen gondolatokkal dolgoztam rajta.

A hátát lefújtam fekete festékkel, így gyönyörűen tükrös lett a nem gravírozott felület - jócskán meg is nehezítette a fénykép készítést. :)
A minta 18x24 cm-es kapcsos üvegképre készült, vagyis nem is annyira kicsi.

Mit írhatnék még róla?
Azt, hogy mennyire tetszett még nem tudom, mert még nálam dekkol a kép - de hasonszőrűnek mutattam már és ő irigykedve nézegette... Remélem a megajándékozott is úgy fog majd ránézni, és fog neki örülni. :)