Ennyi ideje, hogy nem írtam.
Nem elhanyagolásról van szó, csupán az apróságok csőstől jönnek és bizony könnyű elveszni bennük. Kilábalni viszont - nem mondom, hogy lehetetlen, csak... engedtem a környezetnek és hagytam magam visszarángatni a sárba, meg még alább.
Így érzelmileg buktam ki, amiből elég volt!
Elég volt abból is, hogy mások nemtörődömsége miatt én, vagy bármelyik szerettem issza a keserűlevet.
Sokan vagyunk az országban, akik "némi" anyagi problémával küzdenek, igyekszik az ember kilábalni belőlük. Igyekszem jól csinálni. Tanulnom kell hozzá sokat - nem, nem szakmát, hanem önmagamról, a lehetőségeimről s ezek kiaknázásáról. Állok elébe!
Aztán ez nem volt elég még a gépem merevlemeze is tönkrement. Vagyis kiderült, hogy attól, hogy szektorhibás még működik (szerencsémre, hisz rengeteg fényképünk tárolódik rajta...) csupán az operációs rendszer omlott össze teljesen. Most úgy néz ki sikerült helyrehoznom a dolgot úgy, hogy a képeink is megmaradtak. Hurrá! :)
Szóval ezek így együtt eredményezték, hogy nem írtam. Hol erőm (lélekben) nem volt hozzá, hol az eszközeim nem álltak teljes egészében a rendelkezésemre.
Nem mondom, hogy innentől jobb lesz, de ezen dolgozom. Rajtam múlik.
Sajnálom, hogy ennyi minden bonyolítja az életed, de kitartást. Az jó, hogy itt vagy, ha valamiben tudok segiteni, csak szólj nyugodtan.
VálaszTörlés:) Az ilyen apróságok, hogy valaki keres - írhatom azt, hogy ismeretlenül? - már az ad egy kis pluszt, hogy tovább folytassa az ember, hogy talpra álljon.
VálaszTörlésSegíteni? :) Persze! :) Továbbra is légy pozitív, vidám, őszinte. Semmi másra nincs szükségem. ;)