Ráérek

Nem nagyon van már mit csinálnom, lévén a család már pihen. Így pihenek én is, s hogy ne legyen üresjáratom feltöltöm az első művet, amellyel eddig bíbelődtem a távollétem alatt.


Ez egy pohárkészlet volt, s szilveszter előtt gravíroztam.

Nem volt vele túl sok gond, hisz egyszerű a minta. Az egyiken jóval szélesebbre sikeredett a pohár, mint a többin, de hát már letörölni nem tudtam. Viszont az ajándékozottak nagyon örültek neki - és nem is tűnt fel az, ami számomra orbitálisan kiabált arról az egy bizonyos pohárról. :P :)

Tavaszi ébredés

Sok-sok idő eltelt utolsó bejegyzésem óta. Sok-sok minden történt azóta velem. Nem részletezném, hisz mindenki tisztában van az élet nem épp naposabb oldalával ezekben az időkben minden téren.
Történtek jó, de inkább rossz dolgok. Túléltük. Felálltunk, lesöpörtük magunkat és itt vagyunk. Küzdünk tovább mindenkiért és mindenért akit/amit szeretünk.

A tavasz jöttével újra aktívkodom én is.
Szívfájdalmam azonban, hogy festeni nem tudok. A téli leállás a festékes üvegeimnek hősi halált hozott - a túlnyomórésze besűrűsödött, tönkre ment. Újakat venni pedig egyenlőre nem tudok.

Viszont a gravírozásról nem kellett lemondanom - és nem is kell egyenlőre.
Apróbb dolgokat eddig is csináltam, s ezután is lesz lehetőségem kiélni magam ezen a téren.

Reményeim szerint rendszeresen fogok aktívkodni a jövőben itt is és a műhelyemben is.
Hozom majd a beszámolókat. ;) :)

A honlapomat már frissítettem. Ennyi idő kihagyás után volt mit szerkeszteni rajta. Azon azonban elcsodálkoztam, hogy a HTML ismereteim nem koptak meg annyira.
Itt a blogot is át fogom szabni egy kicsit. Az biztos, hogy a Kreatív Blogger díjat ki fogom venni belőle, ugyanis nem érdemlem meg. ^^

A legközelebbi bejegyzésig: Puszi Mindenkinek!!!

Csend és újra Csend ...

Sziasztok!

Bizonyára vannak akik olvasgatnák blogomat, figyelnék, hogy mi új készült mostanában.
Szomorú hírt közlök: semmi.

Szomorúbb az, hogy erőm, időm, egészségem nincs ahhoz, hogy bármit alkossak, vagy egyáltalán hozzányúljak a festékeimhez, szerszámaimhoz.

Ez az állapot tartósnak bizonyul még egy jó darabig, így hát kénytelen vagyok bejelenteni ama elkeserítő tényt, hogy lesz még pár hét, amíg nem írok, nem jelentkezem.



Megköszönöm a barátoknak, ismerősöknek, hogy eddig támogattak mindenben, hogy biztattak a folytatást illetően! Nélkülük még az eddigi alkotások sem lennének meg.
De nem is ez a fontos, hanem az a szeretet, az a megfoghatatlan és valójában meghatározhatatlan érzés, ami elért minden dicséretkor, segítségkor, felkaroláskor.
Sajnálom, hogy többek erőfeszítése, szeretete, törődése nem tud átsegíteni a mostani helyzetemen és búcsút intek egy időre.
Azt tudom, hogy nem feledek el senkit, és egyszer biztos visszatérek - még ha más emberként is. Mert mindig változunk...

Kívánok Mindenkinek Békés Boldog Karácsonyt és Szeretetben, Békességben, Boldogságban Gazdag Új Esztendőt!

A remény nem hal meg, hogy újra lássuk/olvassuk egymást!

Pótlás

Az élet apró malőrjei miatt most bemutatom a jó pár napos kimaradás alatt készített alkotásaimat. Jobb későn mint sosem. :)

Elsőnek egy ékszertartós dobozka látható. Kérték tőlem ebben a színben. Visszajelzésként csak egy kurta "Tetszik"-et kaptam. Mindenesetre nem gondolom, hogy nem így van, hisz akkor nem kérték volna így. :)

A második alkotás egy újabb pohárszett - melyből még egy készült, de mivel a pohár formája, mérete ugyan ez volt nem készítettem róla képet. :K

A harmadik egy ajándék, melyet fogadott bátyuskám (család barát :D ) kért 50-dik házassági évfordulóra a szüleinek. Nézzétek el nekem azt, hogy csak ez az egy kép van róla és ilyen csálén áll a váza rajta - de sikeresen letöröltem a kártyáról a többi képet.

A sort zárja egy üvegfestmény. Egyszerű, de már hónapok óta szemeztem ezzel a mintával. Elkészült, bár lehetne szebb is az én szememben, de nem mosom le. Nincs nagy baja különösen, csak nem olyanra sikerült, mint amilyenre elgondoltam. :)

Láthatjátok hát, hogy alkotni alkottam - néha. ^^

A következő egy portréfestés lesz - amit megmutatok, ha engedélyt kapok rá, hisz illik, vagyis kötelező kérni engedélyt a személyektől a közzétételhez.

Majdnem 20 nap

Ennyi ideje, hogy nem írtam.
Nem elhanyagolásról van szó, csupán az apróságok csőstől jönnek és bizony könnyű elveszni bennük. Kilábalni viszont - nem mondom, hogy lehetetlen, csak... engedtem a környezetnek és hagytam magam visszarángatni a sárba, meg még alább.
Így érzelmileg buktam ki, amiből elég volt!
Elég volt abból is, hogy mások nemtörődömsége miatt én, vagy bármelyik szerettem issza a keserűlevet.
Sokan vagyunk az országban, akik "némi" anyagi problémával küzdenek, igyekszik az ember kilábalni belőlük. Igyekszem jól csinálni. Tanulnom kell hozzá sokat - nem, nem szakmát, hanem önmagamról, a lehetőségeimről s ezek kiaknázásáról. Állok elébe!
Aztán ez nem volt elég még a gépem merevlemeze is tönkrement. Vagyis kiderült, hogy attól, hogy szektorhibás még működik (szerencsémre, hisz rengeteg fényképünk tárolódik rajta...) csupán az operációs rendszer omlott össze teljesen. Most úgy néz ki sikerült helyrehoznom a dolgot úgy, hogy a képeink is megmaradtak. Hurrá! :)
Szóval ezek így együtt eredményezték, hogy nem írtam. Hol erőm (lélekben) nem volt hozzá, hol az eszközeim nem álltak teljes egészében a rendelkezésemre.
Nem mondom, hogy innentől jobb lesz, de ezen dolgozom. Rajtam múlik.